Tengeroart

Tárgy: Re: Tengeroart Szer. Júl. 17, 2013 11:31 am

Nicsak ki van itt

tag: Sophy word count: 93

notes: Mindenkinek jár egy második esély!

- Csak beszélgetni szeretnék veled. El akarok neked mondani valamit, s ha miután meg hallgattál, akkor is el akarsz menni, nem tartalak vissza, sőt nem is kereslek majd, bármenyire is fájdalmas lesz akkor se erre szavamat, adom, sőt megígérem.
Sajnálom, hogy ilyen körülmények között találkoztunk újra, ám a sors mindig tartogat meglepetéseket.
Kérlek hallgass, meg amit mondani akarok neked, és ha akarod utána, eltűnök.

¦

Tárgy: Re: Tengeroart Szer. Júl. 17, 2013 10:50 am

Hayden & Sophia

Tengeroart Tumblr_m9mj74lVgQ1rdt98to1_500

-mit akarsz te szemét? Nincs több barátnőm akit meg lehet húzni sajnálom-rántotam meg a vállamat és rángadtam meg a kezemet amivel fogott.
-Eressz vagy sikítok-mondtam, végül is ki hinné el neki, hogy ismertük/ismerjük egymást. nagyon szerettem őt, d emikor megcsalt valahogy nem vártam mást csak em gondoltam végig mikor jönn el az ideje ennek.
-Nyögd ki mit aksrz-mondtam ismét

Tárgy: Re: Tengeroart Szer. Júl. 17, 2013 10:46 am

Nicsak ki van itt

tag: Sophy word count: 93

notes: Mindenkinek jár egy második esély!

- Az nem lényeg, csak az hogy tudok e önnek segíteni valamiben?
Kérdeztem, ám ekkora felkapta ruháját és hátra fordult és ekkor ért a megdöbbenés engem is.
- Sophy ? Nocsak milyen kicsi a világ.
Most már tudom hogy miért volt ilyen ismerős ez a test.
De nem volt időm ezen tovább töprengeni, mert odasietet és elkezdet ütlegelni.
S azt kiabálta, hogy, te szemét és már ment volna el ám megkaptam a kezét és így szóltam.
- Kérlek, várj, nem így akartam veled újra találkozni, de ha már így eset, akkor kérlek, beszéljünk.

¦

Tárgy: Re: Tengeroart Szer. Júl. 17, 2013 10:24 am

Hayden & Sophia

Feküdtem és néztem a holdalt ekkor egy férfi hang megszólalt.
-Istenem maga mióta van ott?-Kérdeztem, de még nem pillantottam hátra. Magamra kaptama ruhámat feláltam és amikor megfordultam a szám is tátva maradt.
-Na ne!-Mondtam, majd elkezdtem sietve lépdelni a homokba és ütlegelni őt.
-Te szémét..-sipákoltam, majd elindultam el, de elrángadta a kezemet.

Tárgy: Re: Tengeroart Szer. Júl. 17, 2013 10:12 am

Nicsak ki van itt

tag: Sophy word count: 272

notes: Mindenkinek jár egy második esély!

A tenger parton voltam egy tengerparti bulin, ám se, a zene se a felhozatal nem volt ínyemre. Így hát elindultam a tengerparton sétálva, kivételesen elegáns cipőmtől és zoknimtól megszabadulva. A tengerpart szélén sétálgattam úgy, hogy a bokámat ellepte a víz. Ez a gyerekoromra emlékeztetett. Mikor is anyámmal sétálgattam a tengerparton. Ettől az emléktől elszomorodtam így hát, a nálam lévő skót whisky üveget meghúzva lépdeltem. Amikor is valami női sírásra lettem figyelmes. Még jó messze voltam és a fényviszonyok se voltak épen kedvezőek hisz épen lenyugvóban volt a nap ezért választottam a sétát a parton.
Ahogy közeledtem már arra gondoltam, hogy na itt a remek alkalom ez a csaj szomorú, majd én felvidítom, és ha kel a vállam nyújtom, hogy kisírja magát aztán nyas gem.
Ám mikor már kb. kétautónyi látó távolságba értem hirtelen a lány felpattant és valami belső ösztön lévén, ahogy én gondoltam, vetkőzni kezdet. Én megálltam hisz ebből a távolságból az én látási képességemmel simán láttam mindent, és arcom mosolyra húzódott. Na néz csak ingyen sztriptíz ez már kedvemre való. Amint végzet a vetkőzéssel elindult a vízbe és belevetette magát és úszni kezdet. Ezt kihasználva sétáltam oda a kis légyottokra alkalmas fás térségbe, ahol emlékezetem szerint jó pár érzéki órát töltöttem el hölgyekkel, innen tökéletesen látni lehetet öt, és mégis jó messze van, így nem tűnhetek föl neki. Úgy látszik most a préda jött a vadászterületre.
Amint ki úszta magát kijött a vízből és leheveredet a homokba csak úgy Éva kosztümben.
Hirtelen elindultam felé, de még jó pár lépés távolságból köszöntem, hogy ne ijesszem meg annyira.
- Észszakai fürdőzés? Jó is az, most biztos jó a viz a fürdőzéshez?

¦

Tárgy: Tengeroart Vas. Júl. 14, 2013 1:00 am

Hayden & Sophia

Olyan magányosnak éreztem magamat az elmúlt időszakokban. Hánykodta, mint darab fa a vízen. Elsétáltam jó messze az emberektől és bele temettem a lábam a homokba. Csak élveztem a ermészet lágy ölét ahogy a sirályok rikácsoltak és a víz hullámzott. Mindent elértem amit élő ember kivánhat magának, de szerelemben semmi vagyok. Lefeküdtem a homokba és sírni kezdtem. Itt nem lát senki nyugtatgattam magamat. Aztán, mint egy örült ötletett felvetvnén vetközni kezdtem s belementem a tenger húsvizébe. és úszni kedztem, majd miután kiúztam magam ismét feküdtem a homokban Sehol egy lélek még is olyan érzésem van, mint akit figyelnek. Talán paranoiás lettem?