Tom Johnson ~ készül

Környezetével szemben erőteljes befogadóképessége van; a külső benyomások könnyen utat találnak nála az értelemhez és a szívhez. A léleknek ez a befogadóképessége azzal a ténnyel magyarázható, hogy nála az érzelmek uralkodnak. A külső benyomások az ember érzelmeit keltik fel a legkönnyebben. Amikor ő lát vagy hall valamit, a benyomások nem az értelmét szólítják meg a legerősebben; nem merül el megfontolásokban és mérlegelésekben, még kevésbé töprengésekben. Nem hagyja, hogy a gondolkodás feltartóztassa, reagálása eredeti és gyors. Akarata sem mozdul meg azonnal. Tapasztalatait nem váltja át elhatározásokra vagy cselekedetekre; általában nem a tevékenység a kiemelkedő jellemvonása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyugodt és csendes. Ellenkezőleg: aktív és nyugtalan, de aktivitása nem arra irányul, hogy környezetén úrrá legyen. Nyugtalansága sokkal inkább fogékony természetéből fakad. A külső benyomások gyorsan hatnak rá, de nem indítják arra, hogy meg is oldja azt, amivel szembetalálja magát. Nyugtalansága a benyomások nagy rohamából keletkezik, amelyek nyitott, fogékony szellemébe hatolnak, de abból az indítékból is, hogy ezeknek a benyomásoknak kiszolgáltassa magát. Nem viseli el, hogy elveszítsen valamit is abból, ami nem egymás után, hanem egyszerre zúdul rá. Amíg ilyen benyomások másokat cselekvésre késztetnek vagy megfontolásra kényszerítenek, addig benne hangulatot keltenek, és nála ez a leglényegesebb.Joggal nevezik ezért őt vidámnak. Mint már láttuk, tapasztalatai legtöbbször nem vezetik gondolkodáshoz vagy cselekvéshez; ő csak élvezi a benyomást, és az élvezethez különleges képessége van, mert minden esemény gyorsan és erőteljesen érinti meg. Érzelmei gyorsan felébreszthetők. Elég egy napsugár, egy pillangó, egy kis virág, hogy örüljön, hogy boldoggá tegyék. Mindez abból származik, hogy a benyomások mindenféle mérlegelés és akadály nélkül áradnak be érzelmi életébe. Egyszerűen átadja magát a keltett hangulatoknak. Mivel sok benyomás felé nyitott, érzelmei is gyorsan változnak. Gazdag, sokrétű életet él, melyben az új benyomások állandóan elnyomják a régieket, és minden hangulattörés nélkül megy át a következőbe. Elfogulatlan és közvetlen; mint egy nagy gyerek, aki hangosan gondolkozik. Szavai gyorsan és könnyen áradnak. Beszédét nem akadályozzák zavaró megfontolások, de túlságosan tudatos megtervezés vagy elhatározás sem. Szabad és fesztelen. Beszéde élénk, friss, telve van melegséggel, ami gazdag, érzékeny természetéből fakad. Hallgatóit feltüzeli, bennük a magáéhoz hasonló hangulatot kelt. Könnyen köt barátságokat, ismeretségeket. Mesterkéletlen, spontán és vidám természete megnyitja számára az ajtókat és a szíveket. Akár otthon, akár úton, iskolában vagy pihenőidőben, szárazon és vízen mindenütt nyíltszívű, beszédes, vidám és szórakoztató. Szinte mindig Rendőr egyenruhában van mivel munkája miatt nincs ideje más ruhában lenni kivéve otthon.

Rablás lövés kóma... Hogy is történt ez? Egy történetet illene az elején kezdeni. 1980 október 18. Ekkor született meg egy New York-i kórházban Tom. Tom gyerekkora jó volt kifejezetten is. Párját 11-évesen találta meg azóta is együtt vannak. vannak. Húsz évesek voltak mikor gyerekük megszületett. Most 12 éves Susan Johnson Tom és Emeline gyereke. Egy átlagnapnak indult akkor és egy átlag riasztásnak. -KIRABOLNAK EGY BANKOT A HARRYNKZEN UTCA 18-BAN! SIESSENEK! Ezeket a szavakat mondták be a kihangosítóba. Tom és még néhány ember a helyszínre sietett. Tűz harc alakult ki. Tom előtte még megtette a lépéseket szóval előtte még szólt nekik. Azonnal jöjjenek ki feltartott kézzel és a fegyvereiket dobják el ide hozzánk !! Amint ezt kimondta néma csönd alakult ki. Körülbelül tíz másodperc után Molotov koktélokat kezdtek dobálni. Több rendőr,mentős és tűzoltó is életét veszítette. Végül jött az erősítés. Az összes terroristát szinte elfogták vagy megölték. Kivéve egyet. Az az egy terrorista a bank tetejére mászott és vállon lőtte Tomot miközben egy jelentést tett a rendőrőrsre. Egy teljes évig kómában volt. Mikor felébredt szinte azt sem tudta, hogy hol van. Tom azonnal hívta a nővért aki Tizenkét óra múlva el is engedte őt. Amint kiért a kórházból és egy TAXIT hívott. Boldogan ment volna haza de amikor belépett a házába mindenhol felfordulás és vér nyomok. Amikor jobban körülnézett egy hangüzenet volt a telefonban. Így szólt: Tom. Elraboltuk a lányát és a feleségét. Ha esetleg valamikor felébredne és ezt meghallgatja szerintem akkor tudja ki vagyok. Igen. Én vagyok az aki vállon lőtte magát. TÚLÉLTEM !! És letette. Tom teljesen lefagyott. Nem tudta mitévő legyen csak annyit tudott, hogy azonnal be kell mennie a rendőr kapitányságra és mindenkinek keresnie kell a lányát és a feleségét.
Mindenki keresni kezdte őket de semmit nem találtak csak egyfolytában hangüzeneteket. De Tomnak ez is elég volt mert tudta, hogy élnek. Pár felvételben hangoztatta a felesége és a lánya hangját.